Kategória: Sajtófigyelések

Csütörtökön zárult le az a kétnapos külügyminiszteri találkozó, amit online keretek között a NATO jövőbeli terveinek kapcsán tartottak. Elismerve Kína növekvő befolyását és jelentőségét, Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára együttműködést szorgalmaz az országgal olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint a fegyverkorlátozás, a klímaváltozás vagy a biztonság. Kína válaszul törekszik a NATO-val való kapcsolat fenntartására. A következő találkozóra várhatóan 2021 nyarán vagy őszén kerül sor. A találkozó fókuszát egy ponton az Amerikai Egyesült Államok leköszönő külügyminisztere, Mike Pompeo terelte el. Nehezményezte, hogy Ankara összetűzésbe került más szövetségesekkel a földközi-térségben, továbbá, hogy orosz gyártású légelhárító berendezéseket vásárolt. Mevlüt Çavuşoğlu, a török külügyminiszter azzal válaszolt, hogy Pompeo Törökország ellen fordította az európai szövetségeseit és megtagadta az amerikai légvédelmi fegyverek megvásárlását. Mindezek mellett azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy támogatja a szíriai kurdokat Törökország ellen. A szerdai napon áttörés történt az afgán-tálib kapcsolatokban is. Az amerikai küldött jelentése alapján a feleknek sikerült túljutni a közel három hónapja tartó holtponton, és így talán megkezdődhetnek a tárgyalások a fegyverletétel és a békekötés kapcsán is. A konkrét döntéseket azonban valószínűleg csak februárban hozzák meg, Joe Biden hivatalos amerikai elnökké iktatása után.

Portugáliának adja át a stafétabotot Németország, miután hat hónapig volt az Unió soros elnökségének posztján. Milyen kihívásokkal kell szembenéznie a következő soros elnökséget betöltő országnak, amelyet Németország július 1-jén vett át Horvátországtól és amelyet most Portugáliának ad tovább. Angela Merkel a kezdetektől arra fókuszált, hogy képes legyen megelőzni és elhárítani az Európát érő gazdasági krízist. A fellendülés alapjait és a következő költségvetés hatékonyságát tűzték ki célul megállapodások által. A német kancellár és fő szövetségese, Emmanuel Macron francia elnök eddig példa nélküli nyomást helyeztek egy gazdasági csomag elindítására, összesen 1800 millió eurót mozgósítanak Európában a következő évek során, hogy a leginkább sújtott területeket és az erős fellendülést biztosítsák. A koronavírus azonban más, leginkább biztonságpolitikai kérdéseket is felvetett a migráció vagy a klímaváltozás kapcsán, de nemzetállami szinten is a jogállamiság területén. Mindezen kihívások az év végétől már Portugália vállára nehezednek.

euronews